Bleach Szerepjáték (FRPG)

A Bleach nevű anime alapján elkészített FRPG
 
HomeKeresésRegisztrációBelépés

Share
 

 Koroshija Shitai

Go down 
SzerzőÜzenet
Koroshija Shitai
Bountó
Koroshija Shitai

Hozzászólások száma : 72
Regisztrált : 2009. Apr. 30.

Karakterlap
Reiatsu:
Koroshija Shitai Left_bar_bleue295/50000Koroshija Shitai Empty_bar_bleue  (295/50000)
Démonmágia:
Koroshija Shitai Left_bar_bleue50000/50000Koroshija Shitai Empty_bar_bleue  (50000/50000)

Koroshija Shitai Empty
TémanyitásTárgy: Koroshija Shitai   Koroshija Shitai Icon_minitimeCsüt. Ápr. 30, 2009 12:30 pm

Név: Koroshija Shitai
Kaszt: Bountó
Nem: Lány
Kor: ismeretlen 16-nak látszik
Báb neve: Sadame

Sadame eredeti alakja:
http://kepfeltoltes.hu/view/090430/1722101_6923872_www.kepfeltoltes.hu_.gif

Előtörténet:
Első emléke egy nap kezdete, amit több ezer hasonló követett… Mikor kinyitotta szemeit, faburkolatot pillantott meg maga körül. Egy kicsi és sötét szobában feküdt. Miután kiküzdötte magát a takaró fogságából, amibe az éjjel gubancolódott bele, felkelt és mindent úgy hagyva kisétált egy hosszú folyosóra. A folyosó egyik oldalán végig ablakok voltak, másik felén szobák. Pár ablak nyitva maradt, amin befújt a friss tavaszi szél. Odalépett az egyikhez és kihajolt rajta. Egy hatalmas udvarra nyílt. Az első, ami megragadta a figyelmét az nem a keményen edző diákok voltak, hanem a virágzó cseresznyefák és az élénkzöld fű. Hatalmas területe miatt alig látott el a kert végéig, ahol magas fal emelkedett. Az egész épület egy völgyben helyezkedett el, amit sűrű erdő vett körül. A hegyek tetejét hó fedte bár nem mindig lehetett látni a fellegektől. Azon a napon csak egy-két érdekes formájú bárányfelhő úszott az égen, amik magukkal ragadták az apró gyermek figyelmét. A nap eközben meleg fényében fürdette már kicsit betegesen fehér bőrét. Észre sem vette, hogy odasétáltak hozzá, csak mikor megszólították. –Shitai! *A hang irányába rántotta fejét, akkora lendülettel hogy kifordult az ablakon és a puha füvön landolt. Az ablak mellett egy fiúcska állt. Pár évvel idősebbnek nézett ki nála, rövid, ében haja volt ugyanolyan szemekkel. Ruházata egyszerű volt, csupán egy sötétebb ujjatlan pólóból és egy hosszabb nadrágból állt. –Shitai? *kérdezte a lány értetlenül majd felült. –Elég rendesen beüthetted a fejed. Biztos éhes is vagy…*A fiú mondanivalóját egy rövid harangjáték dallama szakította félbe. Ebben a pillanatban diákok indultak a kert minden végéből egy kisebb, különálló épületbe. Látszott rajtuk, hogy már nagyon várták ezt a pillanatot, mind lelkesen léptek be a széles ajtókon. –Elkészült az ebéd. Gyere! *Azzal finoman felrántotta a lányt a fűből és az ajtó felé futott vele a szürke kavicsos utat követve. Ebéd után egy fa tövében telepedtek le. Hatalmas levelei kellemes árnyékot vetettek a két gyermekre. Mikata egészen estig mesélt Shitainak, remélve, hogy ismét emlékezni fog a múltra. Másnap reggel már a fiú ébresztette és együtt kezdtek el edzeni. A tréning kezdetben nagyon kimerítette a gyönge lányt, de mindig szerette a kihívásokat ezért sosem törődött a körülményekkel. Akár szakadt vagy havazott, ők keményen edzettek. Bár az erős szél gyakran megnehezítette Shitai dolgát, mivel sosem volt valami erős testalkata és kevesebbet is nyomott az átlagnál. Miközben gyakoroltak Mikata folyton mesélt neki. Ez adta a legtöbb erőt a lány számára. Az idő múlásával egyre jobb barátok lettek, szinte elválaszthatatlanok. Shitai is megerősödött, bár még mindig hatalmas szakadék tátongott kettőjük ereje közt. Az emlékei soha nem tértek vissza, de egy idő után már nem is érdekelte őket. Boldogok voltak és nem nagyon foglalkoztak mással. Gyorsan elrepültek azok az évek. Talán túl gyorsan is. Ahogy közeledtek a vizsgák egyre keményebben edzettek. Akkoriban a szél is mintha többet és erősebben fújt volna. Mikor elérkezett a vizsga napja mindketten bátran léptek a terembe és sikeresen elvégezték a feladatokat. Ugyan láttak bennük tehetséget, de csak Mikatát engedték tovább, hogy bábot használhasson. Shitai sem bánkódott, mert amúgy is fiatalabb volt nála és ahhoz, hogy ilyen korán bábot kapjon, tényleg tehetségesnek kell lenni. A fiú hamar új barátokra tett szert és egyre kevesebbet találkoztak. A végén már az étkezőben sem sikerült összefutniuk. A lányt nem nagyon izgatta a többi csoporttársa, szívesebben maradt egyedül. Teliholdas éjszakákon gyakran kiszökött takarodó után hogy edzhessen. Éjjel valahogy sokkal aktívabbnak és erősebbnek érezte magát. Pár évre rá ismét eljött a bizonyítás pillanata. Már lassan ő következett volna mikor egy ismerős arcot látott szembe jönni a folyosón. Mikata volt az, egy karddal a kezében. Egész teste megnyúlt, arca is megváltozott, de a szemei még mindig olyan boldogan csillogtak mikor megismerték egymást. Shitai is megnőtt ez alatt az idő alatt, fekete haja egészen derekáig ért, vonásai megkomolyodtak. Pár percig csak nézték egymást majd a fiú engedett. –Tessék ezt neked hoztam, ez elég nehéz lesz, hogy biztosan talpon maradj még erős szélben is. Ha sikeresen levizsgáztál megtanítom neked, hogyan forgasd. *Azzal egy széles mosoly kíséretében felszerelte a lány oldalára a kardot. –Köszönöm. Nem fogsz bennem csalódni! *Pár pillanat múlva már nyílt is a vizsgaterem ajtaja. Egy idősebb női hang szólt ki rajta. –Koroshija Shitai! *A lány egy hirtelen fordulattal a terem felé vette az irányt majd eltűnt az ajtó mögött. Ezúttal neki is engedélyezték a báb használatát. Az első nap minden kezdő bountót a vizsgákkor használt teremben vártak. Itt elmagyarázták a legfontosabb tudnivalókat a bábok használatával kapcsolatban. Ez a terem mindig nagyon világos volt és meleg. Szerencsére mindenki sikeresen meg tudta idézni a bábját. Shitai is előhívta, ám valami nem stimmelt. A báb elég halvány volt a körvonalai is alig látszottak. Pár társa észre sem vette. Mivel nem akart lemaradni a többiektől ezért, órák előtt és szünetek közben, mikor csoporttársai pihentek, ő az idézést gyakorolta. Először nagyon kifárasztotta, de a gyakorlásnak meglett az eredménye. Sadame, a bábja egyre jobban látszott, végül már egész kivehető volt egy fekete farkas alakja. Egyedül szemei izzottak vörösen. Amint megtanulta az alapokat, gyakran meglátogatta Mikatát edzés közben. A fiú szívesen segített, így gyorsan haladt, bábja erejét ügyesen kihasználta és az irányítása sem okozott neki problémát. Ahogy haladtak a leckékkel, egyszerűbb támadásokat és védekezéseket sajátított el. Idő közben a vívás alapjait is megtanulta, hogy bármikor háríthasson pár támadást, ha úgy hozza a helyzet. A kard ugyan nehéz volt, de az edzéseknek köszönhetően hamar hozzászoktak a karjai. Egyik éjjel Shitai és Mikata kiszöktek az udvarba, hogy megküzdjenek, mivel a gyakorláskor visszafogták magukat, már rég furdalta őket a kíváncsiság, hogy mire is képes valójában a másik. Ez az este is olyannak látszott, mint a többi teliholdas éjszaka, langyos szellő rezgette meg a fák leveleit. Ugyanaz a fa alatt várta a fiú megidézett bábjával Shitait, mint az első nap. A lány izgatottan lépett ki a fa halvány árnyékából a holdfényre. Már mindkettőjükön pizsama volt, de oldalukon kardjuk fém tokja csillogott. Shitai nem habozott, gyorsan megidézte Sadamét ám nem látta maga előtt a farkas szemeinek démoni izzását. Értetlenül nézett a fiúra, kinek arcáról a megdöbbenés tükröződött, szemeivel a magasba tekintett. A lány megfordult és az ő arca is hasonló alakot öltött. A farkas rendesen látszott sötétben is, két lábra emelkedve állt, első végtagjai megnyúltak, ujjai hosszú karmokban végződtek. Magassága három méterhez közelített, de testesebb, izmosabb is lett. Az állat legörnyedt gazdája szintjére, parancsát várva. Eközben hosszú, fekete ruhás harcosok közeledtek az erdőben. Halk árnyakként szélsebesen mozogtak a sűrűn nőtt fák közt. Oldalukon lógó kardjaik néma csendben várták a percet, amikor végre előhúzzák őket díszes hüvelyeikből és ellenfeleik vérét onthatják. Az idegenek hatalmas lélekenergiájukat ügyesen elrejtették, senki sem számított közeledtükre. Mikor már elég közel kerültek a bountók táborához, kivonták kardjaikat és lélekenergiájukat szabadon engedve rohamozták meg az alvókat. Nem telt sok időbe már szóltak is a harangok. A fények kigyulladtak, mindenki álmosan öltözött, majd bábjával a vizsgateremben várt az idősebbek utasításaira. Tudták mit kell ilyenkor tenni, azonban a kavarodás és a pánik még így is nagy volt. Shitai és Mikata is gyorsan szobájukba rohantak, hogy magukra kapkodják ruháikat és csatlakozzanak társaikhoz. Mivel a lány még túl fiatal volt ilyen harcokhoz, ezért négyes csoportokban az erdőbe küldték őt és társait, hogy rejtőzzenek el. Ő és három társa a megadott irányba menekültek, de senki nem számított rá, hogy egyenesen egy csapdába szaladnak. Mikor hirtelen véget ért az erdő egy szakadékhoz értek. Alattuk egy széles folyó csobogott, nem messze egy vízesés zúgását lehetett hallani. Korom sötét volt, az eget komor felhők borították. Mivel nem láttak semmit, kénytelenek voltak ösztöneikre és többi érzékszervükre hagyatkozni. Mind csendben hallgattak és vártak. Az egykori otthonuk felől hangos kiabálások, sikolyok, a kardok egymásnak csapódása hallatszott. Az égboltot vörösre festették a lángok, amik az épületeket nyaldosták. Nem sokáig kellett tétlenül álldogálniuk, mert egy shinigami rontott rájuk a fák ágai közül. Első támadásával sikerült is oldalba kapnia Shitait, ami hátralökte és egyenesen a folyóba zuhant. Mikor magához tért egy kórházi ágyban találta magát. Szemeit bántotta az erős fény, ami a szélesre kitárt ablakon jött be. Lassan felült az ágyban, hogy kilásson rajta bár egy darabig csak tenyerei mögül figyelte a kinti életet. Tavasz volt, egy langyos fuvallat cseresznyefavirágok szirmait fújta be. Egyenesen a hófehér takaróhuzatra hullott az egyik. Lassan kezébe vette a szirmot és végigsimította, ujjaival. Ahogy a virágszirmot vizsgálta, eszébe jutott az a tavaszi nap, majd a többi is, egész élete leforgott előtte. Az emlékekkel együtt érzések rohamozták meg, szívét egyre nehezebbnek érezte, míg ki nem tört belőle. Arcán gyászos csendben gördült végig egy sós gyöngyszem. Az elsőt követte a többi, mind szürkébbre festve ezzel a tejszínű huzatot. Mikor megnyugodott, csendben várta az éjjelt. Sebei szinte teljesen begyógyultak, nem volt miért tovább maradnia, Sadamével megszökött, hogy a túlélőket felkutassa és megbosszulja társai halálát…

Jellem: Kezdetben egy mosolygós, életvidám kislány volt ám az idő múlásával egyre többet maradt egyedül, kevesebbet nevetett. Arcára komor költözött, egy idő után egyáltalán nem látták mosolyogni, nem nézett mások szemébe, érzéseit elrejtette az emberek elől. Általában el is kerülte a társaságukat amilyen messzire csak tudta. Soha nem volt valami beszédes típus, csak akkor szólt, ha kérdezték, akkor is szinte alig hallhatóan. Mikatán kívül nem bízott meg senkiben, ő volt az egyetlen barátja, aki mégis közeledni próbált hozzá azt kegyetlenül elutasította. Bár kívül ridegnek és keménynek látszik, belsejére ez egyáltalán nem igaz. Imádja a természetet és az állatokat.

Báb képessége: Eredeti alakja egy teljesen átlagos fekete farkas, egyedül szemei izzanak vörösen. Shitai kedve szerint változtathatja Sadame halmazállapotát, ezért szinte akármilyen formát pillanatok alatt fel tud venni. Hatalma az árnyéktól függ, éjjel a legerősebb, nappal azonban csak kisebb dolgok alakját tudja felölteni. Képes falat felhúzni vagy burkot kialakítani maga köré pajzsnak használva. A burkot legjobban egy személy részére tudja létrehozni, mivel minél többen vannak annál vékonyabb lesz a fala.
A farkas másik alakjában két lábra emelkedve áll, első végtagjai megnyúltak, ujjai hosszú karmokban végződnek. Magassága három méterhez közelít, de testesebb, izmosabb is. Leggyakrabban így lehet látni. Ebben a formában Sadame „testében” különböző mérgek találhatók, ezért komolyabb ellenfeleknél ezeket használja. Nem mind halálos, de nem árt vigyázni vele, kisebb karcolással is elérheti ellensége megbénulását.


A hozzászólást Koroshija Shitai összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Május 01, 2009 11:35 am-kor.
Vissza az elejére Go down
http://aoeku.gettalk.net
Zaraki Kenpachi
Admin
Zaraki Kenpachi

Hozzászólások száma : 927
Regisztrált : 2008. Aug. 14.

Karakterlap
Reiatsu:
Koroshija Shitai Left_bar_bleue14000/50000Koroshija Shitai Empty_bar_bleue  (14000/50000)
Démonmágia:
Koroshija Shitai Left_bar_bleue0/50000Koroshija Shitai Empty_bar_bleue  (0/50000)

Koroshija Shitai Empty
TémanyitásTárgy: Re: Koroshija Shitai   Koroshija Shitai Icon_minitimeCsüt. Ápr. 30, 2009 7:53 pm

Szép előtörténet, áme gyelőre kénytelen vagyok elutasítani.
Ami hiányzik az könynen pótolhatű, ez nem más, minta báb pontosabb leírása, és képességeinek kiírása, kilistázása. Ha ez emgvan szólj, és átnézem ismét.
Vissza az elejére Go down
http://bleach-frpg.webmmorpg.net
Zaraki Kenpachi
Admin
Zaraki Kenpachi

Hozzászólások száma : 927
Regisztrált : 2008. Aug. 14.

Karakterlap
Reiatsu:
Koroshija Shitai Left_bar_bleue14000/50000Koroshija Shitai Empty_bar_bleue  (14000/50000)
Démonmágia:
Koroshija Shitai Left_bar_bleue0/50000Koroshija Shitai Empty_bar_bleue  (0/50000)

Koroshija Shitai Empty
TémanyitásTárgy: Re: Koroshija Shitai   Koroshija Shitai Icon_minitimePént. Május 01, 2009 12:32 pm

Elfogadom! Kezdő reiatsud: 295
Hpozd létre karakterlapod, írd bele bábképességed is. erőgyorsaság-állóképeesség közt 900 pontot oszthatsz el. A játékot a földön kezd meg!
kellemes szórakozást Smile
Vissza az elejére Go down
http://bleach-frpg.webmmorpg.net
Ajánlott tartalom




Koroshija Shitai Empty
TémanyitásTárgy: Re: Koroshija Shitai   Koroshija Shitai Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
Koroshija Shitai
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Bleach Szerepjáték (FRPG) :: Általános :: Előtörténetek-
Ugrás: