Bleach Szerepjáték (FRPG)

A Bleach nevű anime alapján elkészített FRPG
 
HomeKeresésRegisztrációBelépés

Share
 

 Mune Okina

Go down 
SzerzőÜzenet
Mune Okina

Mune Okina

Hozzászólások száma : 47
Regisztrált : 2011. Jan. 31.

Karakterlap
Reiatsu:
Mune Okina Left_bar_bleue190/50000Mune Okina Empty_bar_bleue  (190/50000)
Démonmágia:
Mune Okina Left_bar_bleue20/50000Mune Okina Empty_bar_bleue  (20/50000)

Mune Okina Empty
TémanyitásTárgy: Mune Okina   Mune Okina Icon_minitimeHétf. Jan. 31, 2011 9:28 pm

Név: Mune Okina
Kaszt: Shinigami
Nem: Lány
Kor: 17 (Valódi 28)
Kinézet: Vállig érő vörös haj, lila szemek, nőies alak
Jellem: Kedves és udvarias, amíg vele is kultúráltan viselkednek. A modortalanságot nem jól viseli. Nem leli örömét a harcban, csak edzésképp teszi, vagy ha a helyzet úgy kívánja. Szereti a természetet.

Zanpaktou neve: Baratoge (Rózsatövis)
Alap kinézet: Barna markolat, kissé zöldes színű penge, a keresztvas mintha rózsaszírmokból lenne.
Shikai kinézet: Egy két méter hosszú inda ostor, ami tele van mérgező tövisekkel. Okina akarata szerint változhat az ostor hossza és a tövisek mérete. Az inda igen erős, de egy jól irányzott csapás elvághatja. Azonban vissza nő a levágott rész.
Képességek:
Soushatane (Futómag): Az ostor vége egy pillanatra szétnyílik és egy golyó nagyságú magot lő az ellenfélre, ami ha eltalálja, ráragad. Ez után egy gyorsan növő futónövény köti gúzsba az ellenfelet, ezáltal mozgáskpételenné teszi.
Suiminzaitane (Altatómag): Szintén magod lő ki az ellenfélre, ám ez nem megkötözi, hanem egy robbanás kíséretében erős altatógázt enged szabadon.
Haha-ju no ne (Anya fa gyökerei): Az ostor egy méteresre rövidül és megmerevedik. Okina a földbe szúrja a fegyvert és az ostor elveszíti merevségét, majd húsz méteres körzetben akárhol feltörhet a föld alól, ezzel felnyársalva az ellenfelet.

Előtörténet:
Mune Okina egy átlagos lány átlagos életét élte. Egészen addig a végzetes napig, amikor haza érve meglátta a családja égő házát. A szülei az udvaron hevertek vérbe fagyva. Felettük pedig egy ismeretlen, maszkot viselő ember állt, véres késsel a kezében. Amikor az ismeretlen észre vette őt, megrémült és elrohant. Futás közben egy pillanatra elveszítette az egyensúlyát, amikor egy kis apró fájdalmat érzett a tarkóján, épp csak egy pillanat erejéig. Ez után csak rohant tovább, be a városba, hogy segítséget kérjen valakitől. Akárkitől. Végül egy forgalmasabb utcarészen találta magát. Oda ment az első járókelőhöz, de az rá se hederített. Ugyanígy az összes többi, akit megpróbált megszólítani. Végső elkeseredettségében megpróbált erővel rávenni egy nőt, hogy rá figyeljen. De amikor megpróbálta elkapni, egyszerűen keresztül esett rajta. Ekkor hasított belé a felismerés, hogy nem a körülötte lévőkkel van a baj, hanem ő vele. Rémületében haza rohant, ahova időközben kiérkeztek a rendőrök és a tűzoltók is. A tüzet lassan eloltották, a holttesteket pedig letakarták. A két egymás mellett lévőről tudta, hogy kik. A harmadikról pedig csak sejtette. De amikor az egyik rendőr levette róla a lepedőt, amivel letakarták, ő is láthatta, hogy ő maga fekszik ott holtan, egy késsel a tarkójában. Eszébe jutott, amikor futás közben megbotlott, de fel sem tűnt neki, hogy mi történt valójában. Pár órával később Okina ott maradt egyedül a ház romjai közt. Nem tudta, mit kellene tennie. Halott volt. Így csak várt, hátha történik valami. Történt is. Éhes lett, amit halott lévén ő maga is különösnek talált. Viszont a kertben lévő alma fa gyümölcsein is átnyúlt, így nem tudott enni. Nem sokkal később azt vette észre, hogy nincs egyedül. Először csak furcsa hangokat vélt hallani, majd furcsa árnyakat látni, de végül előtte termett valami különös szörnyeteg, ami bár nem mondott semmit, az étkező szándéka sejthető volt. A lány megpróbált elmenekülni, de ellenfele végül utolérte. Mielőtt azoban Okina vacsoraként végezhette volna, a szönyeteget kettévágta egy fekete ruhás ember a kardjával. A szörny eltűnt, a lány pedig megmenekült. Legalábbis azt hitte, mivel a fekete ruhás felé emelte a kardot. Amikor rémüldözni kezdett, a fekete ruhás férfi kedvesen elmosolyodott és elmondta, hogy segíteni szeretne neki. Elküldi Soul Societybe, mert ez a dolga. Ez persze karddal a kezében így sem volt annyira bíztató. A shinigami felemelte kardját, mire a lány lehunyta a szemeit és várta, hogy lesúlytson rá, azonban csak a kard markolat érintését érezte a homlokán, majd hamarosan egy egészen más helyen találta magát.
Mint megtudta, Rukongaiban volt. Azon a helyen, ahova az emberek a haláluk után kerülnek. Ez persze sokat nem jelentett számára. Egyedül volt, nem volt otthona sem. Igaz, egy család befogadta, de idegennek érezte magát köztük. Az egyetlen dolog, ami feledtedte vele a gondjait, a természet volt. Már életében is szerette a növényeket és ez itt sem változott. Ami viszont továbbra vele maradt, az az éhsége. Nem igazán értette, mi ennek az oka, hiszen halott. A fogadott családja evett ugyan, de állítólag csak megszokásból. Ő viszont komolyan éhes volt, és az a kevéske, ami neki jutott, közel sem volt elég számára. Hamarosan egy fekete ruhás, kardot viselő páros látogatta meg. Ők elmagyarázták neki, miért is éhes halott létére. Azért, mert sok a lélekenergiája, aminek köszönhetően shinigamivá válhat. Bár befogadói rendesek voltak hozzá, ő mégis inkább elfogadta a shinigamik ajánlatát és velük ment. Nem akarta tovább tétlenül tengetni a napjait, és főleg nem akart éhezni.
Így a shinigamik elvitték őt az akadémiára, ahol megkapott mindent, amire szüksége volt. A minden napos semmit tevést és növénybámulást a tanulás és az edzés váltotta fel. A képességei nem bizonyúltak rendkívülinek, de viszont átlagosak sem voltak. Valahol a kettő között. Egy nap különös álma volt, egy furcsa, sűrű dzsungelben járt, amit még nem látott. De ennek ellenére mégis ismerősnek érezte. Amikor felébredt, megdöbbenve tapasztalta, hogy a szobáját mindenféle növények és virágok nőtték be. És egy kard állt a padlóba szúrva. Onnan indultak ki a növények. Okina kihúzta a kardot, mire a növények száradni kezdtek, majd vissza húzódtak oda, ahonnan kinőttek, majd egy kardhüvellyé zsugorodnak össze. Attól kezdve a saját kardjával gyakorolt. Valahányszor rá nézett a fegyverre, úgy érezte, hogy a kard folyamatosan beszél hozzá. De hiába figyelt rá, nem értette, hogy mit próbál neki elmondani. Úgy gondolta, egyszer majd csak megérti. Aztán egy éjjel megint abban a bizonyos dzsungelben járt, ahol korábban. Csak ment az orra után, mire egyszer csak sötét lett körülötte. Ez hangokat hallott, olyan hangokat, mint amikor valaki vízben lépked. Egy lányt pillantott meg, akinek a testét rózsa és tövis takarta a kényesebb részeken. A lány csak mosolygott rá, aztán egy szál rózsát nyújtott át Okinának, aki el is fogadta, de a rózsa megszúrta a kezét. Ebben a pillanatban felébredt. Felült és kézbe vette a kardját, ami mellette feküdt. Egy szó volt a fejében az álom után. Ki is mondta a fegyvert nézve. Baratoge, ez volt a szó. A nevét hallva a zanpakuto külseje megváltozott. Már nem kard volt, hanem indaszerű ostor, ami tövisekkel volt tele. A markolattal együtt két méter hosszú volt a fegyver. Az ezt követő napokat azzal töltötte, hogy kitapasztalja a fegyvere sajátos tulajdonságait. Szépen lassan sikerült is kiismernie. Hamarosan pedig kiérdemelte a shinigami címet és be is osztották a 8. osztagba.
Vissza az elejére Go down
Sarugaki Hiyori

Sarugaki Hiyori

Hozzászólások száma : 273
Tartózkodási hely : Karakura
Regisztrált : 2011. Jan. 17.

Karakterlap
Reiatsu:
Mune Okina Left_bar_bleue5000/50000Mune Okina Empty_bar_bleue  (5000/50000)
Démonmágia:
Mune Okina Left_bar_bleue5/50000Mune Okina Empty_bar_bleue  (5/50000)

Mune Okina Empty
TémanyitásTárgy: Re: Mune Okina   Mune Okina Icon_minitimePént. Feb. 04, 2011 6:05 pm

Nos bocs a késlekedésért, de most már vagyok! én nem látok nagy kifogásokat, bár nemtom, hogy shinigamik így toboroznának-e. De mindegy. én Elfogadom az élettörténeted. Tőlem kapsz 180 reitatsut. Kérlek hozd létre a karakterlapod, amin tüntesd fel a fontos adatokat. 900 tulajdonságpont is jár mellé, amit eloszthatsz erő-gyorsaság-állóképesség közt. Jó játékot!

_________________
A shinigamik mindig a halál útjában állnak, mert ez a létezésük és munkájuk célja.Következő nap talán meg is halunk.Senki sem beszél róla, de legbelül mindenkinek ismerős ez a gondolat.Közelről láttuk a halált.Közelről éreztük a halált.Ezért tudtuk élvezni minden egyes napot.Nem utállak, mert elárultál minket.Azért utállak, mert miattad bántottam a barátaimat! Nem térek vissza sehová, amíg meg nem öltelek!
Vissza az elejére Go down
 
Mune Okina
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Bleach Szerepjáték (FRPG) :: Általános :: Előtörténetek-
Ugrás: