Kapitányi iroda

*Byakuya figyelemmel követi a lány mondatait.*
- Imuru. A szabályokat természetesen illik betartani minden shinigaminak. ez alól ön se kivétel, de már annyiszor elmondtam önnek, hogy már fölöslegesnek tartom. Minden esetre sok szerencsét, és ne törődjön velük. Ha lesz időm, akkor majd intézkedek.
*Hangoztatja el a szavait hangosan, eközben a vak lány felkel, majd kimegy. Ott kint már várnak rá. Kissé durcásan, de nem bánják, hiszen a barátnőjük. Kezdődjék a kaland!*


/Irány Rukongaitól északra/

*Felálltam épp indultam volna a hálókölet felé, amikor felém repült egy pokollepke.
- Ne már megint egy küldi. Most jőttem vissza az előző küldimről. Persze, az a k....g
Byakuya már pihenni sem engedi az embert.
Kinyújtom a kezem és megvárom míg rámszáll. Küldit hozott. "Tudtam.- mondtam magamban."
Az üzenet így szólt: "Egy újabb küldetésre mész az emberek világába!
A küldetésed célja megtalálni egy lidércet és megölni, de...
- drámai szünet- az egyik nemesi és befolyásos klán kért meg minket,
hogy keressünk meg valakit. Egy fiatal lány, van kép is, majd mielőtt elindulnál néz be a kapitányi irodába
és kérd el a hadnagytól. Nem baj ha nem találod meg, de legalább annyit deríts ki, hogy él e még.
Ne felejtsd a lidércet mindenképp öld meg!"
Miután meghalgattam űzenetet a kapitányi irodába vitt a lábam.
Belépek a kapitányi irodába és el kezdem keresni a hadnagyomat.
- Hé, nem tudja valaki, hogy hola a hadnagy???
- Nincs itt! -válaszolta egy fiatal lány a sarokból
- Miért, holvan??
- Nem tudom, asszem valamilyen küldetésen van.
- Értem, és nem tudod, hogy mikor jön vissza?
- Nem, nem tudom!
- Azért, köszi na csá! - mondtam és elindultam kifelé
- Hello! - integet
- Ja, eszembe jutott még valami - mondtam
- Miaz?
- Semmi, na pá*
*Kaptam egy küldetést ami abból áll, hogy keresek meg egy lányt, de nem tudutom hogy néz ki és azt sem tudom hogy mi a neve.
Most mit csináljak?*

Bementél a kapitány irodájába, de egyik feljebbvalódat sem találtad ott. Egy lány bújt meg az egyik sarokban, valószínűleg ő is a kapitányt várta, de ezen kívül sehol senki.Ahogy kilépsz az irodából az egyik tisztet pillanthatod meg, amint feléd halad a kezében rengeteg papírokkal.
-áh Keisuke! Végre, azt hittem elkerüljük egymást és nem tudom odaadni a képet. - itt előkeresi a képet és odanyújtja a szabad kezével. Régi képnek néz ki, de hátha így könnyebb lesz.- A neve Tsubaki Iria, annak a klánnak a túlélője, akiket brutálisan meggyilkoltak. Az egyik nagy hatalmú klán örökösének a jegyese és háát...beleuntak a várakozásba.
Magyarázta a lány helyzetét, amíg te megnézed a fotót. A képen a lány mosolygott, gyönyörű barna szeme, mintha az ember lelkébe látna. Csokibarna haját a szél próbálta elvinni, de nem sikerült. Elsőosztályú lány volt tele életkedvvel és őt kell visszahoznod.
- Jah igen és a lidérc, amit meg kell ölnöd, olyan macskaszerű, biztos felismered majd. Elég erős szóval vigyázz.
Figyelmeztetett még utoljára, de ezzel elhaladva melletted belépett az irodába. Irány Karakura!

/Bárhova írhatsz Karakurába kivéve a vidámparkot./