Utcák

- Egy kicsit fáj a fejem, kérhetek valami fejfájás csillapítót? Nagyon szaggat a fejem. Amúgy nekem azt mondta a kardom, hogy valami olyasmit hallott mielőtt felkeltem volna, hogy "ez az utolsó tojás, már megint mit fogok tenni?" legalább is ezt mondta, lehet hogy félre hallotta.
Szóval ne vitatkozz ennyivel tartozom neked a másik a pénz tényleg nem számít! Jelenleg elég sok van, nem is értettem miért mondta a kardom, hogy dolgoztam.
*Talán azért mert, nem akartam másra támaszkodni? ááá inkább alig várom azt a gyógyszert.*
- Ha nem gond akkor mára kérnék egy ágyat ahol aludhatok. Sajnos még nem tudom hol lakom. Sőt ha tudnám is nem biztos, hogy eltalálnék oda. Amúgy ez a te házad vagy csak bérled? Ha bérled szívesen kifizettem neked! A többi apróság miatt ne aggódj. Örülök, hogy egy ilyen csodás teremtménnyel találkozhattam mint te.
*Az álmosság nagyon átjárja a testem már épp, hogy tudok járni. Ha ma lefekszem 48órán belül nincs az aki felkeltene.*

*Selene stílusa hirtelen megváltozott. Amikor ideges és bunkó annyira Kawai (o.o).*
- Köszönnöm a sok segítséget. Remélem nem okoztam sok gondot és jó éjszakát neked is!
*Fel felé a lépcsőn egy kicsit fárasztóbb volt mint hittem, de sikeresen feljutottam. Majd zsebembe nyúltam a névjegy kártyámat az asztalra tettem, majd egy papírra írni kezdtem. "Köszönöm a sok segítséget amit adtál, remélem egyszer még találkozunk. De tudod mit meghívlak a vendéglőmbe. Persze, ha nem akarsz nem kell eljönni, de csak, hogy tudd te ingyenesen ehetsz bármit. Ja és ne hidd, hogy egy kuckó, elég messziről is látható Üdvözlettel Baráti-as Dai" Na ez megteszi. Elindulok az ablak felé, majd kinyitom és ki megyek rajta. Csak szépen lassan és halkan,na meg egy kis fáradtság. Szépen lassan lemászok a tűzlétrán majd elindulok az orrom irányába. 20p gyaloglás után meglátom a parkot ahol találkoztunk Selenevel, legalább is azt hiszem. Megláttam egy padot majd lefeküdtem.*
~Szép álmokat Daimaou!~

Az éjszaka hamar leszáll. Daimaou megszökik miután megírta üzenetét. Csendes, aminek köszönhetően észre sem lehet venni. Iria is hamar elalszik. Álmában viszont fura képkockák jelennek meg. A képkockákon a három gyerek látható. Vidámak. Majd egy ugár után az anyuk elviszi a lányt, aminek nagyon nem örülnek. A lány kiesik a képből egyenesen a sötétségbe, majd a két fiúra koncentrálódik ismét a hangsúly. A két fiú nő. Iria érezheti, hogy ahogy nőnek úgy nő bennük a szomorúság és a bűntudat is. majd a következő képkockában egy igen ismerős helyet lát. Az iskola tetejét. Még nincsenek védőrácsok. A következő pillanatban már a két felnőtt ember verekszik, majd lezuhannak és meghalnak. közben beszélgetést lehet hallani.
- Miattad vitték el. Te vagy a hibás.
- Tévedsz bátyám. Miattunk vitték el szeretett hugunkat.
- Ne hazudj!
Ezen mondatok után egy ököl csattanását lehet hallani egy arcon, majd a következő hang az esés és a becsapódás hangja, majd egy lány sikolya. Egy újabb ugrás után egy sötét utcát lát. Kamitaro menekül valami elöl, de az elragadja és bevonszolja a sötétségbe. Hangosan üvölt.
- Ne csináld! Hagyj békén! Térj magadhoz!
Majd az utolsó szavát a sötétségből hallatja, amit egy harapásszerű hang követ, majd egy lidércsikoly.
- Bátyám!
A következő képkockában a szobályát látja. A falon a zőld nagy szemmel. Pont olyan mint az utcán látott. Ezek után Daimaou-t pillantja meg egy padon aludva. Közeedni kezd felé. A földhöz van tapadva, ezt a látásviszonyból meg tudja állapítani. Egyre és egyre gyorsabban közelít hozzá. Ezek után felébredhet Iria.

*Sikerült elaludnom, meglepetésemre elég hamar.De nem élvezhettem a szundi örömét, mivel lidérces /szó szerint XD/ álmok kínoztak.Mondhatni rémálmok.Azzal a három gyerekkel találkoztam álmomban, akik a nemrégiben elintézett lidérc medálján voltak láthatók.Nem sokkal később Dreamot is megláttam és a zöld szemet is, ami a hollow része volt.ezek után felébredtem.Nem is kellett sokat gondolkoznom, indultam is kifelé.Na de mielőtt, csak úgy elrohanok az éjszaka kellős közepén, ideje kilépnem a testemből.Miután ez megtörtént irány a sprint!Futni és futni és futni, amíg el nem érem a padon fekvő srácot.*

/Hősünk még jó mélyen alszik. Az álmába tekintünk egy régi emlék vagy csak álom?/
*
- Anyu! kérlek főz nekem valamit megéheztem! Mindegy mit csak finomat.
- Hát ez elég tág foglalom fiam! Valami konkrét dolgot mondj.
- Akkor makarónit és egy erő levest!
- Rendben fiam 1 óra és jöhetsz enni, addig menj ki és edz egy kicsit.
- Megértettem anyu, indulok is.
*Ki megyek az udvara majd meglátóm az udvar túl oldalán egy srácot mely keservesen sír. Oda megyek hozzá*
- Mi a baj fiú? Miért vagy szomorú?
- Ez nem tartozik rád seggfej!!!! - mondta hisztizve majd elrohant.
*Ebbe meg mi ütött?*
*
/Hirtelen eltűntek az álom képek./

*Senshi úgy látszik jó időre ébred, majd rendbe rakja magát és felöltözik. Felveszi könnyű páncélját, majd felhelyezi maszkját és kivonul az utcára. Bár tudja hogy ha nem óvatos, akkor akár egy halálisten is észreveheti, de ezt reiatsujának elfojtásával próbálja korrigálni. Hamar megérzi gyomrának korgását, majd megindul egy pult felé, közben a körülötte járkáló embereket nézegeti.*
~ Egy lelket végül is nem láthat akárki.~
*Miután eléri célhelyét, hamar felkap a pultról egy szendvicset, majd megnézi, hogy mennyi aprója van és azt a szendvics helyére teszi. Ezen művelet után feljebb emeli maszkját és hamar befalja áldozatát. Ezután visszaigazítja maszkját és tovább sétál.*

Mint minden unalmas nap épp úgy most is megáll egy póznánál. A pózna mellet egy virág foglal helyet egy üvegben. Hosszas ideig nézi. Szemmel láthatólag tovább mereng, majd visszafordul és folytatja sétáját. Lépéseit elegánsra próbálja fogni, eközben a körülötte lévő reiatsu-kat vizsgálgatja. Unatkozik. Nagy levegőt vesz, majd becsukja szemét és kifújja. Ezek után tovább sétál.

/Köszönöm Hiyori./

Senshi észreveszi a gyerek reiatsuját, majd megáll. Arcát csak annyira fordítja el hogy szeme sarkából láthassa a lelket. Miután megpillantja, még egy darabig nézi, majd előre fordul.
- Mitől félsz kisfiú? Nem én vagyok az aki bántani akar. Ne félj tőlem.
Szavait barátságosabbra próbálta fogni. A maszkját nem vette le, mert félt, hogy a heg ami az arcán van megijeszti a kisgyereket. Jobb kezét a kardján pihentette. Várta a reakciót.

- Látom elszánt vagy. Miért ne félj tőlem?
A mondat végére shunpoval próbált a gyerek elé kerülni.
- Ha bántani akarnálak, akkor már nem élnél. Maszkos alak?
~Biztos egy lidérc.~
Gondolta magában.
- Nem kell félni. Nem akarlak bántani. Segíteni akarok.
~ Attól hogy nem tartozok a lelkek világához, még végezhetem a munkám.~
- Nyugodj meg kisfiam. Tőlem nem kell félni.
~ Bár érdekes. Találkozott egy lidérccel és az nem kapta el?~
. Am mi történt? Hogy menekültél el a maszkos illetőtől?
Próbált érdeklődni. Hangja a nyugalmat tükrözte.

~ Szép. Van itt egy shinigami is.~
- Na figyelj fiú. Szeretnél egy jobb helyre kerülni? Ha igen, akkor én segíthetek neked, és segítek is.
Kardjára teszi kezét, majd félig kihúzza.
- Bízz bennem. nem foglak bántani.
Ezek után teljesen kihúzza, majd ha a gyerek beleegyezett, akkor megteszi a kellő lépéseket és átküldi.

A gyerek elszántsága felvidította és megnevettette a halálistent.
- Szóval keresel. Legyen. Segítek neked, de ha elbújok, akkor ne fedd fel a jelenlétem, oké kölyök?
Próbált egyességet kötni a gyerekkel. Közben elrakta kardját, majd megindult a gyereket követve.
- Hol láttad utoljára a nővéred? Hogy hívnak gyerek?
Kérdezett újra. Nem nagyon volt beszédes, de néha ő is megtörik. Sokáig nem szólt senkihez, na kivéve egy két ellenséget, de az nem olyan. Ellenőrizte maszkját, majd a gyerekre nézett.
~ Milyen kis tökmag? A halál korán elérte. Kár érte.~
- Hogy haltál meg?
Kérdezett újra.

- Szóval ennyi? Értem. Ne félj. Megtaláljuk a nővéred, de addig légy erős.
Próbálta megnyugtatni, bár ez a viselkedés nem rá vallt, de rá volt kényszerülve hogy a gyerek ne féljen tőle. Követte tovább a gyereket.

A shinigami mosolyogva nézett le a gyerekre, majd e szavakkal biztatta.
- Tudod mit? A szavamat adom, hogy megtaláljuk a nővéred, csak bízz bennem.
A mosolya a maszk miatt nem látszott.
~ Na akkor mit is csinálhatnék? Mi lenne ha megpróbálnék a gyerekéhez hasonló lélekenergiát keresni.~
Ezzel fogta magát, becsukta a szemét és várt. Hallgatta a környezetet ezzel lenyugtatva magát, majd keresni próbált. Érezni próbálta a lélekenergiát. Ha ez nem jön be, akkor a lélekszalagokkal próbálkozik.

Sneshi-t megzavarja a gyerek zavaros kérdése, de ezek ellenére fura dolgokra figyel fel. Egy lidérc és egy erős reiatsuval rendelkező lélek, aki éppen befordul a sarkon. A halálisten tudja hogy gyorsan kell cselekednie, ezért hamar az érkezők irányába fordul, eközben kezével kihúzza a kardot. A megfordulás utolsó másodpercében shinpoval próbál a lány mellett teremni, futáshoz hasonló testtartásban, a kardot egyenlőre hasonló stílusban maga mellet, hátra néző irányban tartja, majd elordítja magát.
- Sikaritee Oni Raiden!
/-10 reiatsu levonva. Maradék reiatsu 635/
A kard hamar felveszi kasza alakját. A penge a lány és a lidérc közt foglal helyet. A halálisten az ellenfele maszkját célozza meg és az izmait megszorítja a támadás pillanatában, hogy az üldözőt ereje teljes egészével visszaverje, esetleg megölje. A támadásába belefekteti reitasuja egy részét, ezzel megerősítve kardja képességét. Ha a támadás sikerrel végződne, de nem halna meg, esetleg kivédené, akkor a kasza pengéjébe újabb reiatsu energiát fektet, hogy annak hírtelek kiáramoltatásával, amolyan löketet képezzen és azzal ellökje ellenfelét.

/kard képessége 60 reiatsu megmarad 575 reiatsu./

Senshi támadása sikeresnek bizonyult igaz, de a harcot mégse ő fejezte be.
~ Remek formában van. Látom a lány remek formában van. Tele van életerővel. De rühelem az ilyen személyeket.~
Szép lassan felkel a földről, majd lesöpri ruhájáról a koszt. Feloldja shikai alakban lévő fegyverét, majd elrakja.
- Te lennél a fiú nővére? Kölyök. Remélem most már örülsz. Én betartottam az ígéretem.
Ezek után egy kicsit elgondolkodott. A kérdésekkel nem nagyon törődött, mindössze a maszkját igazítgatta eközben.
~ Nem vagyok hivatalos shinigami. HA akarom, akkor itt is hagyhatom őket, de ettől még át is küldhetem őket, viszont ezzel biztos lesz egy kis gond. Főleg ha ez az eleven lány nemet mond. Na, de próba cseresznye.~
- Meghalni?! Így nevezik felétek a segítséget? Mit szólnál ahhoz, ha most segítenék nektek átjutni a...
Itt egy kicsit elgondolkodott, hogy mit is mondhatna, de hamar eszébe jutott egy kifejezés ebből a világból.
- A mennyországba?
Igaz a kifejezés ritkának bizonyul, de egy zeneszámból sok mindent meg lehet jegyezni. Ennek köszönhetően ő is meg tudta fogalmazni mondandóját.