Suzume Sentor még a 60-as években született valahol Kínában. Gyerekora zűrös volt mert azon kívül, hogy kitették a szülei és magát kellett fenntartania egy elalvás miatt áthajózott japánba ahol újra kellett kezdenie mindent. Fiatal korától kenyere volt a zsebmetszés, de aztán felfigyeltek rá az alvilág emberei, és egyre-másra bérelték fel, de sajnos sose volt ahhoz elég rosszakarat benne hogy öljön, ezért az „áldozatait” csak kihurcolta az országon kívülre, és egérutat hagyott nekik. Sajnos ez az életmód ráragadt a stílusára is és senkiben sem tudja már meglátni a jót… Egy idő után sajnos kiderült róla a főnökei körében is, hogy nem tud embert ölni, mert kezdtek visszaszállingóznia „halottak” az országba. Ekkor ő is egy lett az üldözöttek közül és sajnos őt már azok üldözték, akik hajlandóak vért ontani. Ugyan elég sokáig bírta a hajszát, de végülis elkapták. Egy jelentéktelen kis japán városban érte utol a végzet. A lelke egy ideig még Kurakara városban vesztegelt, de viszonylag gyorsan érte jöttek és átkerült Rukognaiba. Először itt is a jól megszokott életét folytatta, de itt már csak lopott és azt is egyre ritkábban. Aztán egyszer úgy döntött, hogy felvételizik a Tiszta lelkek városában lévő akadémiára, ahova végülis felvették és sikeresen (ugyan nem a legkiemelkedőbb eredményekkel) shinigmivá képezték. Nem volt túl erős, se nem bírta a harcot hihetetlenül sokáig, de fürge volt és a bajkeveréshez is értett, talán ezért is került a nyolcas osztag emberei közé. Itt egészen jóba lett mindenkivel és még a kapitánnyal is sierült összebarátkozna egy kocsmázás alkalmával, amikor nem ismerte fel és haverként bánt vele, azóta is így bánnak egymással és mindig számíthatnak a másikra. Aztán egy szép nap alakot öltött a zanpakutója, igaz, hogy csak egy rövid időre,és igaz, hogy csak homályosan, de ott volt. Először nagyon megörült neki, hiszen ez akár azt is jelentheti, hogy hadnagy lesz belőle és azon kevesek közé tartozhat akik elérik a bankait. De valahol itt kezdödtek a gondok. Eleinte azt hitte, hogy csak annak az eredménye, hogy ivászat után ment el küldetésekre, aztán később be kellett látni, hogy nem a részegség miatt veszti el a teste felett az irányítást és lesz belőle valami egészen más… Valami sokkal inkább hollow szerű dolog. Sokáig szégyellte és nem mert róla beszélni senkinek, de aztán mikor már sokadszorra nem bírt magával, és ezért már egy társa is megsebesült elment segítséget kérni a kapitányától. Szerencsére mivel jó ivócimborák voltak, és nem egyszer segítettek egymásra most is számíthatott a kapitányra. Sok estés megbeszélés után végül is megszületett a terv. A kapitánya megrendezte a halálát őt pedig az emberek világába küldték, mondván keressen valamiféle Vaizardokat pk segíteni tudnak majd. Az odafelé vezető úton ismét megpillantotta egy ugyanolyan halovány pillanatra a zanpakutoját, de itt már teljesen más alakja volt.
És valahol itt tart most kitaszítva a Tiszta lelkek városából az élők világában a helyi Vaizardoknál, akik segítettek neki legyőzni a benne lévő hollowot. Bár a maszkját még nem tudja kezelni, de legalább már nem kell attól tartania, hogy eluralkodik rajta a hollow.
Néha néha ugyan még visszaszökdös a Rukognaiba, de ezek csak alkalmi látogatások és nosztalgia.
Vas. Ápr. 19, 2009 1:12 pm
