~Bla, bla bla...
Elnéz Senkao felé, pont mikor a fejét, vagyis a nyakát ütögeti.
~Emmeg? Jah...
Érti a célzást, és intézkedik is.
~Jó nagy dög ez... a nyilaim nem érik el a kívánt hatást. De ez a röhögés már unalmas.
Megáll egy helyben, miután kikerülte a hanghullámokat. Már gyorsabban veszi a levegőt, így tovább koncentrál, hogy a jégnyíl jobban ellen tudjon állni a hanghullámnak.
~Nah, talán most...de így hamar elfáradok, vissza kell vennem egy kicsit...elég, ha csak futok előle, 1-2szer kétszer lövök. De Senkao-nak el kellene tűnnie, hogy csak rám koncentráljon, és meglepetésből tudjon támadni.
Most már csak fut, ugrál a háztetőkre, de messzire nem szalad, marad a kórház közelében.