Karakura külterülete

*Végre eljöttem ezektől a Vaizardoktól, már nagyon untam őket. Mi az, hogy én is legyek Vaizard. Lesz a hóhér, én inkább maradok aki vagyok. Körbe nézzek ahogy kijöttem, de semmit nem látok ami említésre méltó lenne. Talán annyit említhetnék meg, hogy fúúúj a szél. A hajamat jól össze kócolta, ez nem tetszett kicsit sem. 5km után találok egy Fodrászt, beülök hozzá.*
- Szeretném megcsináltatni a hajam, a kinézett mindegy magára bízom. A hajamból ne merjen vágni. /A mondat utolsó részt egy kicsit ordítva./
*1 óra múlva*
- *ennyi és ennyibe kerül* legalábbis valami ilyesmit mondhatót volna.
- Itt van egy 4000res a maradék legyen a magáé. *Most már, hogy szép a hajam már mehetnék csajozni? Felhívom egy pár barátomat, de nem tudnak semmi jó helyett mondani. Meglátok egy padot majd leülök rá és várok.*

*Hát igen a suli máma is kimarad.Kinek van kedve beülni az iskolapadba egy ilyen szép szeles napon!Bár igaz, ami igaz a múltkor már jött egy felszólítás, hogyha nem megyek be ebben a hónapban a suliba, akkor kicsapnak.De egy hónap még sok idő!Ezt a mai napot úgy gondoltam, hogy kiveszem mint igazgatói szabadnapot és holnap bekukkantok az osztályomba. Unalmas sétálgatásom közepette észrevettem, hogy már kint vagyok a város peremén, de különösebben nem érdekelt.Inkább rágyújtottam egy bagóra és sétáltam tovább.*
~Hajajj...kezd unalmas lenni ez a lógás.Lehet, hogy a végén még bemegyek a suliba a többiekhez.Mostanában még hollowot se szoktam érezni, amit megölhetnék.Lehet, hogy fogyatkoznak?...áááá nem hiszem!~
*Gondolkoztam magamban.A hely már nem is hasonlított a jól ismert Karakurai városhoz.Néhol tűntek csak fel házak,épületek,emberek.Főleg fát, bokrokat lehetett látni.A levegő tiszta volt, mivel autók se jártak erre sűrűn.Mintha csak kihalt volna az egész hely.A szél fújt kicsit, de ez engem cseppet sem zavart, sőt még élveztem is.Sikerült észrevennem egy embert, aki éppen a padon ült, de nem szólítottam meg.Csak egyet pislantottam rá és már annyi is volt, mentem tovább.*

*Miközben a padon ülte, meg láttam messze egy "bagós" lányt. Hát nem is tudom, oda menjek hozzá? vagy inkább mégsem? Végül is nem veszíthetek rajta semmit. De ahogy felálltam a lányt már nem láttam. Túl gyorsan gyalogolhatott, de jobban belegondolva nagyon hasonlított valakire innen hátulról. Meg mintha éreztem volna belőle némi reiatsu, de biztos csak képzelődtem. Mit kereshetne itt egy Shinigami? áá tuti, hogy tévedtem. Ismét érezni kezdtem ezt a reiatsu-t, ez más volt mit a többi ez egy kicsit megnyugtató volt. Teljesen barátságosnak éreztem ezt a reiatsu-t, de lehet, hogy kábult vagyok és nem tudok érzékelni semmit. ÁÁÁ ezt nem hiszem el teljesen össze zavarodtam. Na jó, ha ismét meglátom leszólítom nem érdekkel. Ezután szépen lassan vissza indultam a padhoz. Majd a napnyugta látványába rá feküdtem. Végül is most , hogy ott hagytam ezeket a Vaizardokat vagy miket úgy sincs hova mennem...* /Csöveset játszom xD/

*A gondolataim merengésében és sétálgatásomban a földön megláttam egy kis aprót.A közelben senki nem volt.Jól megfontoltam a dolgot és végül az örökbefogadás mellett döntöttem.Na de a kis rafinált nem, hogy egy helyben maradt volna inkább elfújtatta magát, én meg persze a hülye eszemmel mentem utána.Nem, hogy hagytam volna a fenébe.De most per pillanat elég rosszul álltam pénz terén és és a kis apró is jól jött volna, így hát kergettem egészen addig, amíg az előző padon ülő emberrel nem futottam össze.Eléggé hajléktalannak nézett ki, de most nem ez volt a lényeg.A pénz végre megállt és így fel tudtam venni.gazdagabb lettem egy kicsivel legalább.A hajléktalanra ügyet se vetettem, inkább magára szerettem volna hagyni és eltűnni valamerre.*

*Egy lányt láttam mely egy apró papír pénzt kergetett. Mint ne mondjak elégé vicces volt ^^.
Ráadásba itt fekszem a padon és elégé hülyén festek. De ismét az az érzés járta át a fejem, hogy ismerős, meg ez a megnyugtató érzés. Hol is volt? Még mindig nem emlékszem akár, hogy töröm a fejem, de semmi. A lány már hátat is fordítót nekem. Ennyire lenéz? Pedig csak egy romantikus srác vagyok aki szeret a naplementében feküdni egy padon. Végül arra jutottam, hogy leszólítom és megkérdezem, hogy honnan ilyen ismerős. Persze a reiatsum elvan rejtve teljesen így egy teljesen átlagos embernek érzékelhet.*
- Szijó! Hogy hívnak, nagyon ismerősnek tűnsz! Az én nevem: *Most elmondjam neki a valódi nevem? Mi lesz, ha felhasználja valahol vagy kikürtöli a világba? Maradok inkább az álnevemnél.*
Dream Dai. Kérlek ülj ide mellém és mesélj magadról. mert nagyon ismerősnek tűnsz. *Közben felülök, majd a szemébe nézzek. A lábam alatti zanpaktou-t hátra rúgom, hogy ne lássa a lány.*

*Már indultam is el amikor a padon fekvő srác, aki mellesleg szerintem csöves, megszólított.Amilyen peches szoktam lenni, inkább elővigyázatosságból a zsebemben lévő lélekelválasztót szorongattam.Végül kiderült, hogy csak beszélgetni akar.Na csöves létére eléggé jóképű volt és normális ruhákban járt.Lehet, hogy csak tévedtem és csak egy srác.De mindenesetre azt mondta, hogy ismerős vagyok neki.Ez nem jó jel.Viszont én cseppet sem emlékeztem egy ilyen emberre az életemből.Bár igaz az emlékeim nagyon ködösek és jó sok minden hiányzik belőle, szóval még az is lehet, hogy ismerem.Visszanéztem a leszólításra.Eléggé bámult és ez kezdett zavarni.a szemembe nézett én meg persze visszanéztem, ami lehet, hogy nem volt a legjobb ötlet.A zsebemben elengedtem a lélekkütyüt, mivel nem érzékeltem felőle reitatsut.csak egy átlagos srác.Felvettem a jó kislány alakomat és kis mosolyt varázsoltam az arcomra.*
-Csövi!*Köszöntem vissza.Megemlítette ő is a nevét, így gondoltam én is elmondom, de ugyancsak az álnevemet.*
-A nevem Selene. *Gondoltam elég lesz neki a keresztnév.*
~na most leüljek?Mi van ha valami perverz állat?A városon kívül vagyunk kitudja milyen szatírok mászkálnak itt.~
-Izé...Inkább állok, ha nem baj. *Hárítottam a kérést okosan.A zanpaktout nem vettem észre, pedig jobb lett volna.*

*Á nagyon szép szeme van szinte belé habarodtam. De azt mondta nem akar leülni. Most biztos rosszat gondol rólam, itt feküdtem majd ez a hirtelen felülés lehet, hogy megijesztettem. Vagy egyéb dolgokat gondol rólam. Ide fele mintha láttam volna egy fagyizót. Eközben én is felállok.*
- Szép neved van, nincs kedved eljönni velem egyet fagyizni?
*Remélem eljön velem, habár reménykedem nem találkozok se ismerőssel se hollowval. Nagyon nem lenne jó már most elrontani a dolgot. Á eszembe jutott, hogy honnan tünt ismerősnek. Anno egy hozzá hasonló lány miatt váltam Vaizarda. De ez már egy régi téma, azt hiszem valami Izumu Izuru, Ikaru, Irimia. Ja Iria volt a neve! Már tisztán emlékszem, mondjuk elég sok idő telt el óta, majd valamikor össze kellene vele futnom, végül is úgy is tartozik Urahara egy szívességgel majd megkérem, hogy keresse meg nekem. Vagy legalább is adjon róla egy képet, hogy most hogy nézz ki. Mondjuk elég nehéz megtalálni ki tudja nem változtatott-e már póttestet. Hirtelen egy nagyobb szél fúj majd a lány egy kis ideig behunyta a szemnét ez az idő alatt gyorsan a Zanpaktoumhoz nyúltam melyet a ruhámba rejtettem és felkaptam a vállamra. HA megkérdezi azt mondom neki, hogy baseball ütő. De nem hiszem, hogy ilyenen kibukna.*

~Fagyizni ilyen időben?Normális ez?Egy gyönyörű torokgyulladást akar kapni?Ah de mit gondolkozok ilyenen ő baja lesz.Na meg az enyém ha megbetegszem, de legalább lesz okom, hogy mért nem megyek suliba.~
-Felőlem*válaszoltam a srácnak.Megint csak nem vehettem észre a kardját a szél miatt.én is szintúgy reménykedtem, hogy most ne tűnjék fel egy hollow, de inkább csak azért, hogy ne kelljen kimennem a gigaiból.Nem volt nagy kedvem elhagyni a testem egy ember jelenlétében.Vártam, hogy vezessen a srác, hisz én nem tudtam, hogy ilyen szeles időben már milyen fagyizó van nyitva.Végül is egy kis fedett fagyizó, vagy kávézó simán szóba jöhetett.de nekem volt egy olyan érzésem, mintha csak randira hívott volna.Elég rossz érzés volt, mivel a srácnak csak kb. a nevét tudtam semmi mást.*
~Ah.. nem kéne egy emberrel összejönnöm.Plusz nyugton kéne maradnom.Mi van, ha egy halálisten Soul Societyből, csak játssza a hülyét és visszaakar rabolni.Na jó ez baromság, akkor már rég megtette volna.~
*Filóztam magamban a történteken.Jól átkellet gondolnom, hisz mostanában csak úgy gyülekeznek a shinigamik.*

*Rá nézzek, majd elkap a gyomor görcs. Hogy nézhet valaki így ki? Meg ez a fura ugrás. Biztos nem ép elméjű.* ~A fenébe hagyjuk az egészet~ *gondoltam magamban. Az a baj, hogy már elég késő van ahhoz, hogy elvigyem vacsorázni. Inkább megkérdezem Iria-t.*
- Mit szeretnél? Itt maradjunk fagyit enni? - suttogtam, *ne hogy meghallja az eladó*
- Vagy hova lenne kedved elmenni? *Túl szép, hogy csak így cserben hagyjam, lassan arra a pontra jutottam, hogy ha kell még haza is kísérem. Persze ez szép álom lenne, biztos van már barátja, amennyire gyönyörű teremtés. Mintha gondolkodni kezdet volna vagy valami igen furcsát csinált, mert miközben csinálta elég aranyosan nézett ki.*
- A pénz nem akadály, bárhova mehettünk. *Elég sokat spóroltam még az emberi életembe, sőt még ha szeretnék anyu biztos adna kölcsön. De akkor, hogy léphetnék a lány szeme elé* ~ anyutól kaptam egy kis pénzt ~*Hát ez viszont biztos egy öngól lenne. Inkább megvárom a válaszát....*

*Az eladó...hát, hogy is mondjam...nagyon fura volt, de egyben nevettető is.Nem bírtam ki, hogy ne mosolyodjak el a belépő láttán.Nagyon vicces volt, de muszáj volt visszatartanom a nevetést.Ettől a jelenettől és is erőre kaptam, és mondhatni a hülye énemnek éltem.*
-Hááát.Most, hogy már itt vagyunk kedvet kaptam rá. *válaszoltam, majd oda mentem a kínálathoz.Jól megfontoltam a döntést, hisz nem minden nap ehetek fagyit, főleg amilyen szarul állok pénz téren.Sajna a munkám a kávézóban átlagos fizetést ad, és az viszont nekem nem, szokott elég lenni.Miután végig néztem a kínálatot a citromos mellett döntöttem.Összecsaptam a kezem és mosolyogva közöltem a döntésem.
-Citromosat kérnék. *és amíg az eladó szedte a fagyit én észrevettem Dream hátán a ruhába csomagolt kinézetre baseball ütőt. Legalábbis, így ruhába takarva nekem nagyon annak tűnt, de kicsit fura volt.de mindegy is most a fagyival kell törődni.*

*Ahogy megkapta a fagyit Selene, én is ugyan azt kértem. Mivel én is nagyon szerettem a citromosat. Ezek után valami bűvész trükkel állt elő, személy szerint nekem unalmasnak tűnt habár, ha arra gondolunk, hogy egy fagyi áráért ilyet kaptunk az viszont elég rendes dolog. Egyre jobban szimpatikusabb lett az eladó is. Ahogy mondta a számlát egy kicsit elmosolyodtam, hogy még áfát se kért érte.*
- Tessék barátom 100, a maradék lehet a tied a nagyszerű hangulat miatt.
*Ami igazat megvallva szép volt. Ezek után motyogni kezdett valamit, de szerintem rosszul halhattam. Mivel valami elégé rémisztőt mondott. Remélve ezt nem hallotta meg Selene, ne hogy már a jó hangulat után egyből vissza jussunk ahonnan indultunk. Ezek után egy franko dolog jutott eszembe. Mintha lenne Selenenek is reiatsuja. Ezt mondjuk könnyen kideríthetjük.*
- Amúgy Selene, hány éves vagy? *Ezután eszembe jutott ilyet nem szabad megkérdezni egy lánytól, majd a fejemet verem a falnak! Az eladó egyre furában viselkedik, a Reiatsuja hihetetlenül gyorsan változik. Egyszer emberi mennyiségű máskor meg hadnagyi szintű. Ezt nem hiszem el, pont most kell bele futnom ebbe a lénybe. Most mit tegyek? Kapjam elő a zanpkatoum a ruhámból és támadjak rá? Vagy várjak inkább még Selene cselekszik? De milyen már hogy egy nőt hagyok harcolni amikor én is megtehetném. Végül arra jutottam, hogy úgy csinálok mintha nem is tudnám mi is ő, szépen lassan Selene szemébe nézzek majd látom ahogy csillog...*

*A bűvészmutatvány nagyon muris volt.Feldobta az egész hangulatot! én örömtelien megtapsoltam a remek előadást, majd elvettem a fagyit és hozzá is láttam.Az egészet Dream fizette, amitől kicsit rosszul éreztem magam, hogy csak így fizet egy idegennek egy fagyit.Hát érdekes alak azt meg kell hagyni.A suttogást csak úgy hallottam, hogy valamit dünnyögött, de elég barátságtalannak tűnt.Viszont itt megint jött a problém, hogy Dream egy ember, és ember közelében nem léphetek ki a testemből.Vagyis kiléphetek, de ezt most nem akarom elrontani ezzel.Viszont nem elég, hogy ijesztőt mondott az előbb, még a reitatsuja is egyre furcsább.Na de ennek észrevétele után, rögtön jött a fura és váratlan kérdés.*
~Hány éves vagyok?Hát nézzük csak pontosan 100 és 17 éves vagyok!Ja és elfelejtettem elmondani, hogy halálisten!....szegény srác, hogy nézhetnék ezzel a szemébe.~*Hát igen fura lett volna a helyzet.*
-17 vagyok! Na és te, ha már így megkérdezted? *tettem fel a kérdést kedves hangsúllyal, nehogy a végén azt higgye, hogy mérges vagyok.Az eladó reitatsuja kezdett egyre jobban idegesíteni, de nem adtam meg magam!Nem szabad most feladni! Erős vagyok!*

*Na ez egy öngól volt, most mondjam el neki hogy én több mint 100 éves vagyok? Akkor egyből leesne neki, hogy én se vagyok ember. Magamon végig futtatom a szemem.*
- Én is, micsoda véletlen, melyik hónapba születtél? Én október 28.-án. *Tettem hozzá, hogy ne legyen annyira feltűnő. De egyre jobban zavart ez az árus akinek a reiatsuja elég rendesen ingadozott, mint a falióra. De a lány szépségével tudtam csak törődni. Szinte azt is mondhatnám, hogy szerelem első látásra. Valahogy el kellene innen menünk, csak akkor mi lesz azokkal az emberekkel akikkel ez a "szörny" találkozik. Ki tudja mit tesz velük. Nem sokkal messzebb a kocsinál láttok egy padot.*
- Nem szeretnél leülni? Egy kicsit elfáradtam, ma elégé nyüzsgő napom volt. Ma egész nap főztem meg állás nélkül. Már tényleg alig bírok állni. ^ m ^. Sajnos a suli mellett dolgoznom is kell, habár nem nagyon szoktam bejárni az órákra.
*Várom a reakcióját. Remélem ő is leül, de most hogy megemlítettem neki, hogy eddig dolgoztam hátha jobb gondolata támad rólam.*

- Hát én nyári vagyok.Júniusban születtem 19-én.
*Válaszoltam a kérdésre, majd jött az újabb.Eléggé csevegős hangulatban van úgy tűnik.*
-Persze, leülhetünk. *Majd a padhoz sétáltam és válaszommal együtt értően lepattantam.Ami a legnagyobb meglepetést okozta számomra az az volt, hogy ahogy említette, dolgozik.*
-Hááát...énnekem máma szabadnapom van de holnap indulhatok én is.
*Egy kávézóban dolgozok pincérnőként, de ezt már inkább nem említettem meg, mivel kicsit szégyeltem.Nem a legjobb állás, találhattam volna jobbat is, nem beszélve arról, hogy a főnök milyen kihívő ruhákat aggat ránk.Egy eredeti japán kávézó, vagy inkább kis étterem.Hirtelen az előző eladó belesüppedett a földbe, vagy árnyékba és hát....hollow.Ez már biztos.Tuti valami erősebb hollow.De, ha ez még nem is lett volna elég a meglepődésemre kardot, és shinigamit emlegetett.Tökéletes döbbenet ült az arcomra, amit meg is tartottam és Dreamra meredtem vele.*
~Shi...shinigami?Vagyis Halálisten?Ez...hogyan?Nem lehet~ *Döbbentem rá, hogy a velem szemben ülő srác halálisten.Ha egy hollow ezt mondja, akkor az valószínű, hogy úgy van.Mást egyenlőre nem is tudtam tenni a hirtelen információtól.*

*A fene egye meg már kezdi is. Hirtelen a kardom megjelent nála, de rá néztem az enyémre és meg volt. Ezek szerint csak egy olcsó utánzat. De tökéletes másolat volt. Hiába kerestem hibát rajtam esziről nem láttam rajta. Ráadásba még ordibálja, hogy Shinigami vagyok ezt nem hiszem el a rádióba nem akarja bemondani? Nagyon elegem lett a Hollowból*
- Hollow, ez most nem a te napod! Ezért kegyetlenül megfizetsz! Végre lehetett volna egy normális napom, de te ezt nagyon elrontottad. Most nem fogom vissza magam. Ezt csak magadnak köszönheted.
*Hirtelen elő veszem ezt a póttestes cuccot majd külön válok a testemtől. A kardomat kicsomagolom a ruhából. Ezek után kiveszem a tokjából. A kardomat a Hollow felé szegezem. De ahogy megindultam felé, hátra néztem milyen reakcióval lép Selene hátha nem zavarja és még jön segíteni, igaz ez itt nem mese ez a valóság. Most jó rácsesztem biztos itt hagyj ha ennek vége. Na ezzel majd később foglalkozunk. A reiatsumat szabadon engedem, majd meggondolom magam és Iria felé fordulok.*
- Sajnálom, hogy nem mondtam el neked, én is Shinigami vagyok, de nem teljesen félig Hollow is vagyok. Mivel nem sikerült teljesen Shinigamivá válnom. *Nagyban letoltam a Hollowot a zanpaktoum a vállamra helyeztem majd vártam Selene válaszát. Eközben egyre hangosabban üvöltött a Hollow. Mely kibukott egy kicsit, hogy nem akartam észre venni, legalábbis így gondoltam... *

*Ennyi volt.Shinigami.Vagy mégsem?De mindegy is volt.A nagy monológjára kicsi grimaszt vetettem és gondolatban megjegyeztem magamnak, hogy ~Ezt most komolyan gondolja?~. Azzal a zsebemből elő is húztam a lélekelválasztót és már ki is pattantam a gigaiból.Szépen átugrottam a padot és elindultam a hollow felé.*
-Hát nincs mit tenni.Majd elmeséled de most van jobb dolgunk is.
*A mondat utolsó felére felemeltem a kezem és a hollow felé mutattam, de nem sokáig.Az oldalamon lévő két tőrhöz emeltem a kezem, de még nem húztam ki a fegyvereket, inkább vártam a többiek reakcióját.Ki hitte volna, hogy a csöves, szatír srác egy shinigami, vagy valami olyasmi, és, hogy éppen akkor találkozok egy hollowval, amikor vele.Túl sok volt az összefüggés, de nem volt mit tenni.Majd a gyilkolás után kihallgatom, ha meg nem válaszolna a kérdéseimre, akkor keményebb módszerhez folyamodnék.XD *

*Hát igen én egy kicsit elbambultam Dream shikai képességére, de végül én is támadásba kezdtem.Mindkét tőrömet előrántottam, majd gyenge pontjára utalva az eladó felé futottam.Nem sok kelett volna már, mikor egyszeriben az a árnyékba süppedt.Mielőtt még egyenesen belefutottam volna a nagy feketeségbe lefékeztem.A shurikenek a fejem felett valahogy igen kezdtek idegesíteni, de volt azokon kívül jobb problémám is.*
~Francba.Erős egy mocsok.árnyékokkal támad, szóval el kéne zárni a fényt....na de ezzel van egy kis baj.NAPPAL VAN! SÜT A NAP!~
*ordítottam el magam belül.Nem lett volna rossz ötlet.Már eléggé késő délután volt, és ez kapóra jött.Ha kibírnánk addig, amíg lemegy a nap nyert ügyünk van.Ez az egész nekem néhány másodperc alatt zajlott le eközben egy helyben álltam ,és hát eléggé nyílt volt a védelmem.*