Edzőtér

*Nem volt ínyemre hogy nincs semmi feladatom. Sose szerettem ha éppen nem volt semmi munkám így hát kijöttem az edzőtérre hogy fejlesszem a harci jártasságomat. Szerencsétlenségemre nem volt senki sem akivel éppen edzhettem volna.
~Jellemző... Na mindegy egyedül is tudok edzeni.
*Kihúztam a pengémet.
-Fosztogass Gunto.
*Jobb és bal kezemben egyaránt megjelent egy szabja.

*Tudtam hogy a kardom nem egyszerű hentelő fegyver és éppen ezért azon gondolkodtam hogy vajon mire lehet képes. Elmélyedtem gondolataimban de valahogy nem tudtam az eddigi tapasztalataim alapján rájönni mi lehet a válasz. Ekkor eszembe jutott hogy talán csak egyszerűen meg kéne kérdeznem tőle. Bár eddig csak egyszer találkoztam vele bíztam benne hogy válaszol nekem.
~Gunto. Kérlek áruld el hogy mire vagy képes.
*Egy kis ideig néma csend uralkodott, majd megszólalt.
,~Ha már ilyen szépen kérted elárulom. De nem biztos hogy jelenlegi állapotodban használni is tudod, még sokat kell erősödnöd. Nos, képes vagyok össze gyűjteni a szellemi részecskéket és ebből egy csapást indítani az ellenfél felé. Elmondtam. Innen már csak rajtad múlik.
*Tekintetem a kezeimben tartott pengékre vándorolt

*Egy fiatal lány, Sasamaru Kotoko, lépked be az edzőtérre. Mikor belép, meglát az edzőtér közepén egy fiút, kezében kardokkal. Nem gondolta volna, hogy lesz valaki itt, de ha már itt van akkor megnézi mire képes az illető. Meg hát nem mindennap találkozik új emberekkel. Megáll az ajtóban és felméri a benn lévőt. Nem sokat lehet így nézve megtudni róla, de azért próbálkozni lehet. Jó kedve van ma, max. egy barátságos csatára lenne kedve, semmi komolyra. Régen gyakorolt már és gondolta, hogy a mai napon még ez is belefér. Gondolatai visszatekerednek a fiúra. Az látszik a fiún hogy nagyon elmerült valamiben. Talán nem is kéne zavarnia. De azért még ottmarad az ajtóban, hátát a falnak veti és figyeli mit fog csinálni a fiú.*

*Pontosan megértettem a támadást. Ezért azonnal meg is próbáltam csinálni.
~Tehát először kellő mennyiségű szellemi energiát kell gyűjtenem.
*Karjaimat oldalra feszítettem, a pengék felfele álltak kezemben. Próbáltam áramoltatni a szellemi energiát a kardba. Éreztem ahogy a pengékbe áramol a szellemi energiám, amikor kellő mennyiséget vezettem bele a fejem fölé emeltem őket majd ahogy elképzeltem egy x alakú vágást küldtem egy teljesen üres terület felé. Az eredeti cél a fal volt, de a gyűjtött energia túl kevésnek bizonyult így épphogy csak megkarcolta. De így is szaporára változott a légzésem. Csak ekkor tűnt fel hogy már nem vagyok egyedül. A lány felé fordultam.
-Üdvözletem. Szeretnél valamit?
*Bár hangom barátságosságot tükrözött féltem hogy mogorva arcom megint ellenségességet vált ki.

*Nagy szemekkel figyeli a támadást.*
~ Hm. Látszik, hogy még gyakorolnia kell, de nem rossz. ~
*Mikor megpillantotta őt a fiú, elállt a faltól és szemügyre vette most már szemből az illetőt.*
~ Érdekes ... *állapítja meg magában*
- Üdv. Sasamaru Kotoko vagyok. *hajol meg kissé* Bocs, hogy zavarlak, de épp gyakorolni jöttem és megláttalak. Remélem nem baj. *mondja egy kis mosollyal az arcán*

*Figyelem ahogy méreget de nem reagálok. Közben Zanpakutom vissza nyerte eredeti katana formályát.
-Az én nevem Shingakka Hairo. Semmi baj mint láthattad nekem is sokat kell még gyakorolnom.
*Habozik néhány másodpercig.
-Ha gondolod edzhetünk együtt.
*Kardom a hüvelyében landol miközben várom a válaszát

- Hm ... Rendben *mosolyog a fiúra, majd közelebb lép hozzá, addig amíg kb. 2 méter távolság van köztük*
- Úgyis régen harcoltam mással. *mondja, majd elgondolkozik, és egy pár másodperc múlva kezét lassan és gyengéden a kard markolatára helyezi, és Hairo szemébe néz*
- Kezdheted, ha akarod. *mondja kissé komoly hanggal de arcán még mindig lehet látni egy kis mosolyt. Kardját kihúzza, és maga elé helyezi*

*Nyugodtan a kardom markolatára helyezem a kezem majd kihúzom hüvelyéből.
-Hölgyeké az elsőbbség, kezd csak.
*Magam elé tartom kardom mind két kezemmel megszorítva.
~Vajon milyen típusú harcos?

*Kotoko elmosolyodik a lovagiasságától.*
~ Legalább nem bunkó hehe ~
*Megszorítja a markolatot és rákoncentrál az első támadására. Hogyan mit kéne csinálnia.*
- Rendben *egyezik benne végül szóban is és előre lép Hairo felé, kardját suhintva támad. Szemeiben elszántság szikrázik, arcán halvány mosoly. Előre lépdelve támad, kardját könnyedén forgatja.*
- Remélem nem fogunk unatkozni.

~Nem vesztegeti az időt.
*Kardomat még mindig két kézzel fogom és a lehető legkisebb mozdulattal hárítom a támadásokat.
~Kissé talán darabos a mozgásom...
*Próbálom felmérni a távolságot nehogy sarokba tudjon szorítani miközben hátrálok.
~Ki kell várnom a megfelelő pillanatot.
*Az egyik vágás elől oldalra elugrom így nyerve egy kis távolságot kettőnk között majd így rontok neki nem túl gyors de precíz vágásokkal.

*Kotoko vág, suhint. Persze gyakorlottabb már, mint a fiú, de ez még nem oka arra, hogy legyőzze, vagy ártson neki. Hisz ez egy barátságos kimenetelű edzésképpen szolgáló küzdelem. A támadása nem volt rossz, de Kotoko könnyedén kitér előle, majd rögtön utána újabb támadásokkal halmozza*
- Nem rossz, de így nem győzöl le egy magam-szintű harcost. *Mosolyodik el. Nem egoista, de nem szeret, s nem is nagyon tud, hazudni.*

*Rögtön vissza térek az előző álláspontomhoz és kis mozdulatokkal blokkolom a támadásait.
~Bár erősebb nálam talán ki tudom a fárasztani, elvégre a támadáshoz több energia kell.
-Valóban erős vagy, de így legalább van benne kihívás.
*Továbbra is folytatom a védekező harcmodort,de figyelem a mozdulatait és ha látok egy lehetőséget akkor támadok.

*Kotoko folyamatosan támad, egyenletesen és könnyed mozdulatokkal.*
- Kihívás kell? *Elvigyorodik, majd egy gyors mozdulattal Hairo háta mögé ugrik, majd egy erőteljesebb csapással lecsap a fiú háta felé. Valószínűleg sikerült ezzel meglepnie Hairo-t, de még kitérhet, ha nagyon jók a reflexei.*

*Folytatom a védekező harcmodort de nem látom egyenlőre az eredményét.
~Ez még se lesz jó. Több erőkülönbség van köztünk mint gondoltam.
*Mikor mögém ugrik ez a támadás meglep így csak megszokásból tudok előrelendülni. Sajnos a mozdulat nem volt elég gyors így egy nem túl mély vágás keletkezik a hátamon.
~Jóval gyorsabb mint amilyennek mutatja magát. Ideje vissza vágni.
*Jobb lábamon megpördülök így ismét szembe vagyok az ellenfelemmel. Most már teljes sebességgel támadok de figyelek nehogy meglepjen valami hasonlóval.

*A lány nem szándékozta nagyon megsérteni a fiút, és úgy látszik nem is sikerült. A fiú látszólag jól van, még ha meg is sértette. Ennél viszont nem szándékozik lejjebb venni az erejét. Hisz tudja, hogy azzal nem érne el semmit Hairo-nál. Ettől a gondolattól vezérelve cselekszik. A támadásokat legtöbbször kivédi, ha meg nem akkor elhajol előlük és újabb csapásokkal rohamozza meg, majd egy pillanatban mikor megadatik a lehetőség neki, megpróbálja kigáncsolni*

*Egy ideig még tartom magam de ennél a sebességnél a gáncsolásra nem tudok időben reagálni ezért hanyatt esek.
~Ennyitől még nem dőlök ki.
*Az esetleges támadások elkerülése érdekében elkezdek gurulni a földön majd talpra szökkenek és várom a támadást.
~Valóban ügyes. De még egyikünk sem használta a saját stílusát.

*Kotoko a guruló fiú után fut, majd miután talpra szökkent rögtön kissé felugorva egy hatalmas csapást indít ellene. Ezután visszaugrik és védekezőpózban várja, hogy a fiú megtámadja.*

*Fegyveremet magam elé tartom és jobb kezemmel fogom a pengét hogy kivédjem a támadást.
~Ideje lenne mutatnom valamit.
*Szusszanok egy másodpercnyit mert látom hogy a támadást várja. Nekilendülök teljes erőm össze szedem és egy nagy vágást indítok felé felülről.

*A támadás elég erősnek bizonyult, Kotokonak le kellett térdelnie hogy kivédhesse. Visszanyomja magát állóhelyzetbe, ezúttal hátralöki Hairo-t is, majd elmosolyodik.*
- Nem akarod használni a shikai-t? *teszi fel a kérdést, majd újra támad*

*A lökéstől csúszom egy keveset majd alap állásba helyezkedem.
~Na kezd érdekes lenni.
-Amíg te nem használod addig nem akarom ellőni.
*Várok hátha úgy dönt hogy bekapcsolja a shikaiát. Ha mégsem tenné ismét neki rontok hasonló erő befektetéssel.

*Egy kicsit elgondolkozik, egy pillanatra a plafonra emeli a tekintetét, majd újra Hairo-ra tekint.*
- Mért is ne? *vigyorodik el, és a kezében lévő kardot vízszintesen maga elé helyezi.*
- Tsumuyabu! Ágazz szét! *kiálltja, mire a kardja pengéjéből, két agancsszerűen elágazó penge lesz.*
- Ez az én zanpaktou-m! Tsumuyabu ... *mondja és meglengeti maga előtt*

*Megfigyelem a zanpakutoját.
-Nos ha így áll a helyzet.. Fosztogass Gunto.
*Megjelenik mind két kezemben egy szabja.
-És itt az enyém akit már láthattál, Gunto.
~Most már más szinten kell folytatnom.
*Előrelendülök, a megszokott stílusomban küldöm a vágásokat mindkét kezemmel mivel így sokkal hatásosabbak.

*Kotoko is most közelebbről megvizsgálgatja a szemével a fiú fegyverét, majd rögtön védheti ki az első támadást. A fiú karjai megakadnak Kotoko kardjában aki így könnyedén félre löki azokat maga elől és rögtön elkezdi a saját támadását. A szétágazó pengék érdekes sérüléseket tudnak okozni, azon kívül hogy több a vágófelület, még nem is egy síkban vannak, hanem tényleg olyan mintegy szarvasagancs. Ha Tsumuyabu eltalálja Hairo-t, a mellkasán, akkor több sérülést is okoz, persze Kotoko vigyáz, hogy ne legyenek túl mélyek. Persze a fiú kitérhet még a támadás elől. Kotoko izgatottan várja tartogat-e még valamit a fiú.*
~ Na erre mit mondasz? ~
*Kotoko a támadás után újra hátraugrik és várja az ellentámadást.*

*Mindkét kardom segítségével megakasztom az agancsokat.
~Na most kéne valamit mutatnom, nem igazán lenne jó azzal próbálkozni, még nem sikerült rendesen ráadásul már látta is.
*Futni kezdek felé. A jobb kezemben lévő szablyával felülről beijesztek majd ezzel egyidőben a bal kezemben lévővel balról indítok egy támadást.
~Ha már két kardom van használjuk ki az előnyeit.

*Hairo úgy látszik kivédte a támadást. A lány visszahúzza a kardot, majd hátrál egy kicsit és védekezésre felkészülve várja a támadást. Mikor A fiú elkezd futni akkor megpróbálja elképzelni, vajon mit fog csinálni, de ez nem jön be. Hairo alaposan meglepte. Kissé lefagyott a gondolkozása úgy látszik, vagy lehet lebecsülte a fiút. Bármi megeshet. Az a lényeg, hogy Kotoko a felüleső támadást próbálja kivédeni, és mikor meglátja a másik kardot is akkor már késő és csak rögtönözősen oldalra ugrik a támadás elől, ami valamennyire bejött, viszont még így is megsérül az oldalán. A seb nem mély, de pont olyan helyen van ahol nem kéne, hisz elég kényelmetlen, és fájdalmas lesz így harcolni, de a fiúnak is van már egy sérülése, szóval mondhatni most visszaadta. Természetesen nem fog összedőlni egy ekkora vágástól.*
*Miután elszenvedte a vágást, Kotoko összeszedi a lélekenergiáját és egy nagyobb támadást forral.*
- Megmutatom neked. Tsumuyabu igazi erejét! *Mondja mosolyogva. Arra gondolt, hogy addig nem használja, amíg a fiú meg nem sérti őt. Ez eljött, szóval most már megmutathatja.*
*A lélek energia akard körül mozog majd Kotoko a karját Hairora szegezi. A kard agancsaiból hirtelen indák jönnek ki egyenesen a fiú felé haladnak, nem is lassan. Ha a fiú nem védi ki őket valahogy, vagyis vágja szét őket, akkor az indák rá és a kardjára tekerednek, mozgásképtelenné téve.*